Kínkeserves győzelem, a jól játszó MTK ellen

brse logo hu150LINAMAR-Békéscsabai RSE – MTK Budapest 3-2 (25-17, 25-14, 22-25, 20-25, 15-8)
NbI-es női röplabda mérkőzés, Békéscsaba, 650 néző. Vezette: Csizmarik, Bodrogi.

LINAMAR-BRSE: Szakmáry, Clement, Tálas, Bodnár D., Soós, Matics Csere: Molcsányi (liberó), Fábián, Ilyés, Nagy V. Vezetőedző: Sasa Nedeljkovic

MTK kezdő: Kmezics, Szűcs K., Papp O., Lutter, Nagy F. (liberó), Józsa Csere: Hackl, Cicic, Petőváry, Török, Ludmán. Vezetőedző: Hollósy László

Eredmény alakulása: 1. szett: 8:5, 14:11, 22:16. 2. szett: 4:0, 12:6, 19:9. 3. szett: 5:8, 13:13, 16:18. 4. szett: 6:11, 9:15, 19:22. 5. szett: 3.2, 5:5, 9:7.

A találkozó egyik legnagyobb kérdése az volt, hogy a hazai gárda mennyire tudott regenerálódni a hétközi oroszországi túra okozta fáradalmakból.

A mérkőzés elején úgy tűnt, hogy gond nélkül hozza a mérkőzést a BRSE. Az első két szettben a korábban látott lendületes és erőtől duzzadó játékot játszotta a bajnoki címvédő.

Aztán a harmadik szettben valami megtört Molcsányiéknál. Az addig is korszerű és kulturált röplabdát bemutató vendégek megérezték, hogy lehet keresnivalójuk a fáradó csabaiak ellen. Cserékkel és időkérésekkel próbálkozott Sasa Nedeljkovic, de az összes felzárkózási kísérletet egy-egy buta hiba lerombolta és nem akadt olyan, aki a hátára vette volna a csapat szekerét, így meglepetésre jöhetett az ötödik játszma.

Ekkor már megemberelte magát a hazai alakulat és a holtponton túllépve magabiztosan hozta azt, így megőrizve veretlenségét.

Folytatás csütörtökön 18 órától, amikor a CEV Kupa visszavágóján a Dinamo Krasnodar látogat Békéscsabára.

Mestermérleg:

Sasa Nedeljkovic: Két része volt a mérkőzésnek. Az első két játszmában túl könnyen nyertünk, az igazi harc a harmadik és a negyedik szettben alakult ki, ahol azonban frissességünk és figyelmünk elfogyott, a vendégek pedig minimális hibával játszottak ekkor. Az 5. etapban visszajöttünk és nyertünk.

Hollósy László: Gyakorlatilag hetek, hónapok óta arról beszélünk, hogy a csapat fejlődésében elértünk egy falig. Mint a maratonfutók, akik 25-30 kilométer után elérik a holtpontot. Különleges lelkierő kell ahhoz, hogy innen továbblendüljünk. Azt érzem, hogy ma időnként sikerült áttörni ezt a falat. Ezidáig a Jászberény elleni győzelemre emlékeztem vissza a legszívesebben, de azt hiszem ez a vereség még azt is felülmúlja.