Komoly ambíciókkal látott munkához felnőtt csapatunk másodedzője, aki az utánpótlás nevelésből is kiveszi a részét.
-Honnan érkeztél? Mit lehet tudni a játékos múltadról, hol játszottál korábban, illetve milyen eredményeket értél el?
NG: 1984-ben születtem Szegeden. 10 évesen, Szegeden kezdtem el röplabdázni, 16 évesen már a Szegedi RSE felnőtt csapatában játszhattam. Több hazai, illetve külföldi klubnál játszottam a pályafutásom alatt. Megfordultam többek között Kaposváron, Kecskeméten, Finnországban és Libanonban is.
Az eredményeket tekintve kétszeres Magyar Bajnok és Kupa győztes, bronzérmes, valamint kétszeres strandröplabda magyar bajnok vagyok.
-Korábban tevékenykedtél már edzőként?
NG: Három évvel ezelőtt megkerestek a röplabdaszövetségből, hogy volna-e kedvem Jan De Brandt segítőjeként a női válogatottnál dolgozni. Erre azonnal igent mondtam, így 2016 óta a női válogatott mellett tevékenykedek, 2017 óta már másodedzőként segítettem a csapat munkáját. 2018 nyár végén pedig már a férfi válogatottnál is feladatot kaptam.
-Mik a céljaid?
NG: Nagyon megtisztelő számomra, hogy a Békéscsabai Röplabda Sportegyesület elnöke felkért erre a feladatra. Bízom benne, hogy az év végén a vezetőség úgy érzi majd, hogy jó döntést hozott a személyemmel kapcsolatban és be tudom bizonyítani, hogy megállom a helyem ebben a pozícióban is.
-Milyen szereped lesz a BRSE utánpótlás nevelésében?
NG: Az U13-as mini csapatottal kezdtem el foglalkozni. Látszik, hogy még újdonság vagyok lányok számára, nekem is ők, hiszen még nem foglalkoztam ennyire fiatal korosztállyal. Célom, hogy folytassuk a csapattal azt a sikerszériát, amit az előző években már elértek. A legfontosabb, hogy boldog, sportolni vágyó és szerető fiatalokká neveljem őket.
Mik voltak az első gondolataid a klubról, a csapatról, valamint a stábról?
NG: Mint a sportágban tevékenykedő személy, számomra nem ismeretlen a BRSE. Nyomon követtem a klub fejlődését. Magyarországon kevés vagy talán nincs is olyan hely, ahol ennyi röplabda szerető szurkoló van egy városban, mint itt Békéscsabán.
Azt gondolom, hogy a menedzsment remek döntést hozott a vezetőedző személyének kiválasztásával, hiszen Vasja Samec Lipicer munkáját látva, már az első néhány napban világossá vált számomra, hogy mennyire precíz és felkészült egy-egy edzés alkalmával. A stáb több tagját is ismerem személyesen, Filius Pistit például gyerekkorom óta. Sokszor egymás ellenfelei voltunk egy-egy mérkőzésen, a közös munka sem lesz akadály. Antonio Ferrari sem ismeretlen számomra, hiszen 2017-ben együtt dolgoztunk a női válogatottnál. Külön megemlíteném Karolj Ferencet. Magyarországon nem sok olyan felkészült erőnléti edző van, mint Ő, profi szakembernek tartom.