Békéscsabai születésű, a klub utánpótlásában nevelkedett csapatunk 22 éves liberója, Szpin Renáta. A Csipi becenévre hallgató játékos immár 5 magyar bajnoki címmel rendelkezik és a klub meghatározó játékosa. Ezúttal a vele elkészített beszélgetésünket publikáljuk, ahol többek között szó lesz a felkészülési időszakról, de a sokak által emlegetett tavalyi súlyos sérüléséről is.
– Csapatunk túl van a többhetes alapozáson. Te hogyan értékeled a felkészülést?
Sz.R.: Nagyon jól sikerült a nyolchetes felkészülésünk. Gaja (Karolj Ferenc erőnléti edző) felelt a csapat fizikális felkészítéséért és teljesen formába hozott minket. Az összeszokással és a csapategységgel nem volt semmi gond. A lányokkal a pályán kívül is szívesen töltjük együtt szabadidőnket. Nagyon vártuk, hogy elkezdődjön a szezon. Több mérkőzést vívtunk az alapozás alatt, szerintem a tavalyi Bajnokok Ligája döntős, Blaj elleni mérkőzés volt a legnagyobb hatással ránk és arra a meccsre lehet a legtöbbet építeni, óriási önbizalmat szereztünk azzal a győzelmünkkel. Az edzőmeccseken és talán még a bajnokság elején is nem a frissesség volt a lényeg, hanem az, hogy szokjuk a terhelést és visszaszokjunk a ritmusba, hiszen lesz olyan hetünk, ahol akár 3-4 mérkőzést is lejátszunk majd.
– A tavalyi Bajnokok Ligája döntős, Blaj csapata ellen végig játszottad a mérkőzést liberóként. Hogyan élted meg a meccset? Nem mindennap játszik az ember nemzetközi kupadöntős csapat ellen, amely keretében világsztárok is vannak.
Sz.R.: Nagyon örültem a lehetőségnek és élveztem a meccset. Nagyot küzdöttünk és mindenki, aki a pályán volt bizonyítani akart. Arra a meccsre lehet építkezni a jövőben, de még sok munka vár ránk. Kiváló példa volt ez a mérkőzés arra, hogy szokjuk a Bajnokok Ligája szintjét, hiszen nagyon magas, fizikálisan erős sztárok ellen játszottunk, akik komoly játékerőt képviseltek mind. Hamarosan a lengyel Lodz csapatával fogunk összecsapni, amely nem lesz könnyű feladat, hiszen ők is erősödtek a tavalyi szezonhoz képest. A lengyel bajnokság egy héttel az első mérkőzés előtt kezdődik, szóval megfoghatjuk őket, hiszen az összhang lehet a gyengéjük. Ezt könyörtelenül ki kell használnunk és előnyünkre válhat az, hogy október 25-én hazai környezetben kezdődik a párharc. Szeretnénk nemzetközi szinten is maradandót alkotni az idei szezonban.
– Mit vársz az idei szezontól csapat szinten? Milyen célkitűzéseid vannak egyénileg?
Sz.R.: Csapat szinten a Magyar Bajnokságot, a Magyar Kupát és a MEVZA kupát szeretnénk megnyerni és nemzetközi szinten minél tovább menetelni. Egyénileg szeretnék minél több játéklehetőséghez jutni és fejlődni és a játékommal a lehető legtöbbet hozzátenni az eredményhez. A múltkori Temesvár elleni mérkőzésre kilátogatott Jan De Brandt, aki folyamatosan követi a játékosokat minden klubnál, a legjobbat kell nyújtanom nekem is és a többieknek is, hiszen egyre több a tehetséges játékos. Az Európa Bajnokságon a magyar címeres mezben szerepelni óriási megtiszteltetés.
– Sokan emlegetik a mai napig a tavalyi Nyíregyháza elleni csúnya sérülést amit szereztél. Hogy van a könyököd, mennyire sikerült felépülni a sérülésből?
Sz.R.: Nagyon nehéz volt a sérülésem után. 1-2 hónapig azt éreztem, hogy egyáltalán nem javul, napról- napra változott. Rengeteget dolgoztam vele és két szakember segítségével sikerült javuló pályára lépni, ami a sérülést jelenti. Éreztem, hogy az egész csapat és a vezetőség is támogat és mellettem van, amely sokat jelentett számomra ebben a nehéz időszakban. Az egész nyarat végig dolgoztam a könyökömmel és augusztusban már úgy tudtam kezdeni a szezont, hogy tudtam: minden rendben lesz. Volt bennem egyfajta félelem, amikor elkezdtem ismét edzésbe állni. Nehéz volt nem a sérülésre gondolni és nem is mertem úgy gurulni és vetődni a labdákért, de ahogy erősödtem, úgy szépen lassan eltűnt ez a fajta félelmem. A döntőben jó volt már arra a könyököm, hogy beszálljak és segíteni tudjak, de teljes meccset nem bírtam volna végig játszani.
– A BRSE játékosai között többen rendelkeznek diplomával és te is jársz felsőoktatási intézménybe. Milyen szakot választottál? Mennyire nehéz összeegyeztetni a tanulást a sporttal?
Sz.R.: A Gál Ferenc Főiskola Óvodapedagógus szakára járok Szarvasra. Szerencsére a klub és az iskola támogatja a sportot és mindenben segítséget kapok. Egyéni tanrendet kaptam levelező szakon, hiszen nem tudok minden konzultáción részt venni. Nem egyszerű a meccsek sorozatába beépíteni a vizsgákat, de kell egy szakma a röplabda mellé és nagyon szeretem a gyerekeket. Szívesen foglalkoznék velük a jövőben. Három éves a képzés, amelyet végzet és most kezdtem a második évemet az egyetemen.