Csapatunk március 5-én kedden a Busto Arsizio vendégeként szerepelt a CEV Kupa elődöntőjének visszavágóján és büszkén mondhatjuk, hogy olyan játékot mutattak két szett erejéig a csabai lányok, amelyre lehet építkezni az előttünk álló rájátszásig. Többek között Európa második számú kupasorozatának utolsó mérkőzéséről, a MEVZA Kupa körüli botrányról, valamint a Magyar Bajnokság rájátszásáról beszélgettünk montenegrói játékosunkkal, Ksenija Ivanoviccal.
– A Vasas ellen egy nem várt 3:0-s vereséget szenvedtetek, amely szinte biztossá tette azt, hogy a harmadik helyen végez a csapat az Extraliga alapszakaszában. Mi történt a fővárosban?
K.I.: Az első szettben fölényben játszottunk, de mégis elbuktuk. A második játszma is szoros volt, több szettlabdát hárítottunk, majd nem sikerült jól befejezni azt az etapot. A harmadikban pedig valóban elveszettnek tűnt a csapat. Az a produktum nem volt méltó a klubhoz, szégyelltük magunkat. Leszűrtük a tanultságot, jobban kell koncentrálnunk a szettek végjátékában. Nem könnyű, sokan azt gondolják, hogy mindig a legjobb játékkal fogunk 3:0-ra győzni. Bár profik vagyunk, de nem egyszerű, Budapestre utazni majd a Vasas ellen játszani, másnap edzés és repülünk Bustoba, ahol két nap múlva CEV Kupa elődöntő mérkőzést kell játszanunk. Mi is emberek vagyunk, nincs rajtunk be- és kikapcsolás gomb. Valóban egy nehéz időszak ez számunkra, nem vagyunk hozzászokva ahhoz, mint ami a Vasas ellen történt, de van időnk felkészülni az előttünk álló mérkőzésekre, amelyek igazán fontosak: a Magyar Bajnokság elődöntője és a döntője. Nincs dráma, de természetesen senki sem boldog emiatt, de ez innentől viszont mindenkinek tiszta fejjel kell a jövőbe tekintenie. Úgy gondolom, hogy most van igazán szükségünk a támogatásra, könnyű akkor mellettünk lenni, amikor csak a győzelmek jönnek, de akkor is szükségünk van a pozitív visszajelzésekre, amikor nem úgy működnek a dolgok, mint szeretnénk.
– Milyen jelenleg a csapaton belüli összhang? Láthattuk, hogy kedden a Busto Arsizio ellen tisztességesen helyt álltatok, azonban Szedmák Réka sajnos összeszedett egy térdsérülést.
K.I.: Tanultunk a Vasas ellen elkövetett hibáinkból. Úgy gondolom, hogy amikor a fővárosban játszottunk, akkor már félig a Busto elleni CEV Kupa elődöntő visszavágóra koncentráltunk, hiszen az is a nyakunkon volt. Igaz, hogy az első meccs 3:0 lett az olaszoknak, de minden sportoló szeretne bizonyítani és a döntőig eljutni. Bustoban úgy léptünk pályára, hogy bármi is történjék minden labdáért küzdeni fogunk és nem pedig fehér zászlóval a kezünkben várni a végét. Nekem volt szerencsém pályára lépni a Bajnokok Ligájában, nagy csapatok ellen, de ilyen csarnokban, ilyen gárdával szemben, nem minden nap küzdhet meg az ember. Meg akartuk izzasztani ellenfelünket, úgy gondolom, hogy ez sikerült is és én nagyon élveztem a játékot, hiszen arra emlékeztetett, ahogyan tudunk játszani: elszántsággal, lelkiismeretességgel és elvesztett labdát nem ismerve. Az utolsó szettben már tudtuk, hogy nem juthatunk tovább, próbáltunk annak ellenére továbbra is azt a játékot hozni, mint az előző játszmákban. Sajnos ekkor történt Szedi sérülése, amely mindenkit elszomorított és megtört egy picit. Borzasztó érzés a csapattársadat úgy látni, hogy üvölteni tudna a fájdalomtól és könnybe lábad a szeme. Visszakanyarodva a mérkőzésre, úgy gondolom, hogy erőt adhat az előttünk álló feladatokra, tudjuk, hogy így kell játszanunk mostantól.
– Pár hónappal ezelőtt Baran Ádám klubelnök az egyik edzésen jelentette be, hogy ismét Békéscsabán lesz a MEVZA Kupa négyesdöntője. Akkor láthatóan mindenki örült annak, hogy hazai környezetben lesz lehetőség a címvédésre, azonban váratlanul a szervezet vezetősége áttette az eseményt Olomoucba. Mit gondolsz a sorozat körüli botrányról?
K.I.: Nagyon örültem, amikor közölték velünk, hogy idén is Békéscsaba ad otthon a MEVZA Cup Final Fourjának, hiszen tavaly fenomenálisan sikerült a rendezvény. Úgy éreztem, mintha a Bajnokok Ligája négyes döntőjében lettem volna, hiszen fantasztikus volt a szervezés, rengeteg ember volt a csarnokban és a marketingkampány is a legmagasabb szintű volt. Szóval összességében izgatott voltam, hogy ebben az évben is a „show” részese leszek, majd amikor megtudtam, hogy Olomoucban lesz az esemény, nagyon meglepett, nem értettem. Aztán értesültem a szervezési problémákról is, így teljesen megértem, hogy miért nem utazunk el. Egyébként is pár napja érkeztünk haza a sokadik túránkból, most ha ismételten ezer kilométereket kellene utaznunk, majd 2 nap alatt 2 meccset lejátszanunk, teljesen kiürülne a tank. Vezetőségünk határozott, karakán döntést hozott, bízok bennük maximálisan, tudják mit csinálnak.
– Csütörtök este a Fatum Nyíregyháza – Vasas Óbuda mérkőzés után kiderült, hogy az előbbi lesz a Magyar Bajnokság elődöntőjében az ellenfél. Hogyan készültök ellenük?
K.I.: Céljaink eléréséhez és a bajnoki cím megvédéséhez, mind a két együttest le kell győzzük. Van miért visszavágnunk a Nyíregyházának, már várom a párharcot. Korábban nekik megadatott az, hogy akár egy egész héten át csak belőlünk készültek, míg mi 2-3 naponta játszottunk bajnokikat és nemzetközi mérkőzéseket felváltva. Elkezdtük tanulmányozni a játékukat és teljesen rájuk fogunk fókuszálni, hiszen a március 14-ei utolsó bajnoki mérkőzésünk gyakorlatilag tét nélküli. Azonban először, mint ahogy a mondás is tartja: a saját házunk körül kell rendet tennünk, majd csak utána foglalkozunk az ellenféllel. Biztos vagyok benne, hogy rengeteg olyan játékelemmel fogunk dolgozni, amelyekben nem voltunk 100 százalékosak és teljesen felkészülten várhatjuk a rájátszást. Bízom a csapatunkban, jó keretünk van, s ha minden kirakós a helyére kerül, tudom, hogy idén is mi ünnepelhetünk bajnoki címet!