Aktuális a cégek beszámolókészítési kötelezettsége az előző üzleti évről. A társasági adó egy meghatározott részét lehetőség van a látványsportágak egyesületeinek felajánlani, mellyel így a helyi közösség gyarapodik, valamint az utánpótlás nevelő munka körülményei és minősége lesz jobb. A kérdéskört a Békéscsabai Médiacentrum munkatársa járta körbe Varga Róberttel, a Békéscsabai Röplabda SE technikai igazgatójával. Az interjút alább bővebb formában közöljük.
– Mi is pontosan a társasági adó (TAO)? Hogyan fordíthatják ezt a cégek sportegyesületek támogatására?
VR: – A cégek a nyereségük, profitjuk után társasági adót fizetnek. Ez ugyanúgy kötelező, mint minden más adónem. Viszont a cégek ezen adójukról – pontosabban annak maximum 80%-áról – szabadon dönthetnek, hogy milyen célra fordítják, orientálják. Tehát egy cégtulajdonos, cégvezető kezében ott a lehetőség, hogy sportinfrastruktúra fejlesztésekre, illetve az úgynevezett látványsportágak utánpótlás csapatainak működtetésére fordítsa a cég adójának egy részét.
– Hogyan juthat TAO forráshoz egy sportegyesület?
VR: – Minden szezonra vonatkozóan sportágfejlesztési programot készítünk, amiben feltüntetjük, hogy hány utánpótlás játékossal, mennyi csoporttal, milyen programot kívánunk megvalósítani a következő idényben. Ebben a pályázatban az utánpótlás neveléshez szükséges eszközöket és felszereléseket is összesítjük, továbbá az egyes intézményekben tervezett infrastruktúra fejlesztéseket is számba vesszük (öltöző korszerűsítés, konditerem bővítés, világítás korszerűsítés, sportpadló cseréje, stb.). Ezt a projekt tervet a Magyar Röplabda Szövetség egy szakavatott bizottsága tüzetesen értékeli, megvizsgálják, hogy minden tétel indokolt-e benne, majd pedig az MRSZ elnöksége hagyja jóvá a sportfejlesztési programot. Ez a határozat tartalmazza, hogy mennyi TAO pénzt gyűjthet az egyesület a szezon során megvalósítandó programjához. Ezután tudunk belekezdeni a pénzügyi források felkutatásába. Egyik oldalról a cégeket keressük meg, hogy támogassák a felajánlható társasági adójukkal az elfogadott programunkat, a másik oldalról pedig a pályázat megvalósításához szükséges önerőt kell előteremtsük. Konkrétan az utánpótlás neveléshez kapcsolódó kiadások esetében, 90%-ot tudunk a cégek felajánlásaiból biztosítani, de 10%-ot egyéb bevételekből kell előteremtsünk, amely szintén több 10 milliós tétel lehet. Ráadásul az infrastruktúra fejlesztés esetében az önerő mértéke 30% kell hogy legyen. Tehát egy 10 millió forint költségű fejlesztéshez csak 7 millió Ft TAO használható fel, a maradék 3 milliót az egyesületnek kell melléraknia saját forrásaiból.
– Mire lehet pontosan elkölteni a társasági adóból befolyt összegeket?
VR: – A cégek által felajánlott összegekből (és a mellérakott önerőből) tudjuk finanszírozni az utánpótlás edzők bérét és járulékait, a terembérleti díjakat, ebből tudunk a munkához szükséges sporteszközöket beszerezni (labdák, háló, stb.), valamint ezen összegből tudjuk felöltöztetni az utánpótlás csapatainkat. Ezen kívül az utánpótlás tornákra való utazási költségek, illetve a szállással és étkezéssel összefüggő költségeket tudja fedezni a TAO keretében érkezett forrás. Természetesen itt is igaz, hogy csak annyit tudunk elkölteni, amennyit sikerült a felajánló cégektől összegyűjteni. Tehát hiába van egy nagyon impozáns és előremutató pályázatunk 120 millió forint költségvetéssel, ha ebből csak 60 milliót tudunk feltölteni, akkor a tervek felét tudjuk megvalósítani.
Azért is fontos, hogy fel tudjuk tölteni kereteinket, mert akkor tudjuk csökkenteni a családok sportolással kapcsolatos anyagi terheit. A röplabda 2017-ben került be a látványsportágak közé, előtte az előbbiekben említett költségeket szinte teljes mértékben a szülők állták, és az anyagi keretek korlátai miatt a munka és a körülmények is jóval alacsonyabb színvonalúak voltak. Most minden adott a minőségi munkára, ha fel tudjuk tölteni a pályázatunk kereteit.
– A BRSE utánpótlásán kívül még kik profitálhatnak a fejlesztésekből?
VR: – Az elmúlt években különös hangsúlyt fektettünk arra, hogy azokban a tornatermekben, ahol a BRSE utánpótlás csapatai dolgoznak, értéknövelő beruházásokat hajtsunk végre. Olyanokat, amelyekről tudjuk, hogy sem a városnak, sem a fenttartónak nincs rá lehetősége. Többek között világítást korszerűsítettünk, sportpadlót cseréltünk, de volt, ahol az öltözőket újítottunk fel. Ezek mind-mind jobb körülményeket teremtenek a létesítmény használóinak. Tehát nem csak a BRSE korosztályos csapatainak játékosai élvezik ennek a gyümölcsét, hanem azok is, akik az adott iskolában tanulnak és napközben használják a tornatermet, de azok is akik munka után baráti focira bérlik a termet. Ők is egy jobb környezetben sportolhatnak így, illetve kulturáltabb öltözőben öltözhetnek.
– Milyen változást hozott a koronavírus a TAO terén?
VR: – A cégeknek “békeidőben” május végéig kell benyújtaniuk a beszámolójukat az előző üzleti évről. Most 2020 májusában a 2019-es évre vonatkozóan. Ekkor derül ki, hogy a 2019-es év után mekkora összeget kell befizetniük társasági adó jogcímen. Ennek az összegnek a nyolcvan százalékát tudják a cégek a sportegyesületek támogatására fordítani. Most ez annyiban módosult, hogy egészen szeptemberig eltolhatják a vállalkozások ezeknek a beszámolóknak az elkészítését, így az esetleges felajánlásról is akkor fognak tudni dönteni. Ez némileg nehezíti a a TAO pályázatunk kereteinek azonnali feltöltését, de bízunk benne, hogy sok cég tartja a korábbi májusi határidőt, így ebben az időszakban lesz felajánlható társasági adójuk.
Végezetül még annyit szeretnék elmondani, hogy a Békéscsabai Röplabda Sportegyesület számára kiemelten fontos kérdésről van szó, hiszen ez a konstrukció ad lehetőséget, hogy közel 400 fős utánpótlás bázisunkat működtessük és a minőségi munkához szükséges fejlesztéseket megvalósítsuk. A Békés megyénél tehetősebb régiókkal szemben, itt csak széles körű összefogással van esélyünk csökkenteni ezt a versenyhátrányt.