A BRSE U15-ös Fehér csapata ellenállhatatlan játékkal nyerte meg az előző hétvégén a dr. Kotsis Attiláné Országos Gyermek Bajnokság hatos döntőjét a Békéscsabai Röplabda Akadémián. A szezonról, a fináléról és a hangulatról a gárda vezetőedzőjével, Csányi Rolanddal beszélgettünk.
Gratulálok az aranyéremhez! Ha jól számoltam, az egész szezon alatt csupán három szettet vesztettetek. Tényleg ennyire domináns a BRSE ebben a korosztályban?
Valahogy most nem jött ki a lépés a Vasasnak, komolyabb ellenállásra és szorosabb párharcra számítottam. De végülis a számok azt bizonyítják, hogy igen, a Békéscsaba jelenleg kiemelkedik.
A hatos döntőben döcögősen sikerült a kezdés, az első meccs első szettjét megnyerte a Nyíregyháza. Túlságosan izgultak a lányok?
Az a mérkőzés kicsit ráment a kezdeti stresszre, de utána hosszadalmasabban elbeszélgettünk. Mindenkinek bele kellett rázódni, ráadásul így együtt, ilyen felállásban még nem szerepeltek országos döntőben, úgyhogy megremegtek a kezek. A Nyíregyháza pedig lelkes játékkal rukkolt elő, mindent megtett, hogy megnehezítse a dolgunkat.
Utána rögtön sikerült javítani a Vasas elleni 3:0-val. Mennyire kellett vigyázni arra, hogy a döntő előtt a játékosok ne abból az eredményből induljanak ki?
Többször is felhívtam a figyelmüket arra, hogy el kell felejteni azt, hogy a szezon során nem igazán tudtak megszorongatni minket. Ez persze lélektani előnyt is jelent egyfelől, de mindig azt kértem tőlük, hogy csak a következő mérkőzésre figyeljenek és ne arra, ami mögöttünk van.
A második szettben volt egy kisebb rövidzárlat, amikor kilencpontos előnyből vissza tudott jönni a Vasas és a hajrában egyenlített, mégis sikerült behúzni azt a játszmát. Hogyan tudtatok kijönni abból a hullámvölgyből még épp időben?
Erre a korosztályra jellemző, hogy a nyitáson és a nyitásfogadáson rengeteg múlik. Ha beragadnak egy állásba, akkor hiába dominálnak előtte 20 percig, olyan, mintha háttal állnának a pályának. Abból a szempontból szerencsés helyzetben voltunk, hogy a cseresarokban állt egy Fekete Ramóna, aki az U17-es döntő legjobb irányítója lett, az ő higgadtsága sokat jelentett, amikor abban a helyzetben be tudtam cserélni. Aztán amikor elforgott a csapat, onnantól már nem nagyon volt megállás. Nyilván utána visszacseréltem Hermeczi Bernadettet, mert vele szokott össze a csapat az év során, de kellett a visszajátszó játékosok higgadtsága.
A harmadik szettben már nyoma sem volt a megingásnak. Mindig is jellemző volt erre a csapatra, hogy az ilyen rossz szériákat egy pillanat alatt képes maga mögött hagyni?
Nekem ez az első szezonom a csapattal, amennyire tudtam, igyekeztem kiismerni az idény során, de ez még engem is meglepett. A második szett után elmondtam nekik, hogy piszok nehéz lesz lezárni a meccset, de ha a következő 8-10 percben nyugodtak tudnak maradni és nem remeg meg a kezük, akkor nem lehet gond. És ezt úgy hozták, hogy a felnőttek is megirigyelnék! Nagyon stabilak tudtak maradni fejben. Mindig is jó kezekben voltak, és ez jellemző a BRSE-re: korosztályról korosztályra, szuperminitől kezdve kiváló edző dolgoztak velük, és „felülről”, Nagy Attilától is rengeteg segítséget kaptunk, ez abszolút a közös munka gyümölcse.
Rengeteg néző látogatott ki a hatos döntő alatt az Akadémiára. A lányok hogyan élték meg az ekkora létszámú közönség jelenlétét?
Erre is fel kellett hívni a figyelmet, mert azért a bemelegítésnél láttam 1-2 riadt, lelátóra irányuló tekintetet. Vissza kellett terelgetni a fókuszt a pályára, de megoldották. Ez egy életre szóló élmény lesz nekik. Jó látni, hogy ilyen fiatal csapatot is mennyire támogat a helyi közösség!
A győztes csapat: Hermeczi Bernadett Szabina, Nagy Emese, Lovas Noémi, Fürj Nóra, Erdős Dalma, Gajdács Lina, Fekete Boglárka, Matuska Orsolya, Csatári Zsanna, Fekete Ramóna, Mészáros Petra, Bánfi Panna Petra, Kuba Boglárka Erika, Liker Boglárka, Stir Berta.
Vezetőedző: Csányi Roland.