Noha két alkalmat még nehéz hagyománynak nevezni, a cél mindenesetre ennek megteremtése a Békéscsabai Nemzetközi Sporttudományos Konferenciával. Tavaly nagy sikerrel debütált az esemény a Békéscsabai Röplabda Akadémián, idén pedig még nagyobb érdeklődés mutatkozott a szimpóziumra. Az ISSC 2023-ra nem csak a röplabda világából érkeztek szakemberek, hiszen nem sportágspecifikus volt a tematika, amit az előadók névsora és a prezentációk témája is tükrözött.
A II. Békéscsabai Nemzetközi Sporttudományos Konferenciát Baran Ádám, a Békéscsabai Röplabda Sportegyesület elnöke és nyitotta meg, majd Szarvas Péter, Békéscsabai Megyei Jogú Város polgármestere köszöntötte az egybegyűlteket. Már ekkor elhangzott, hogy ezt az egyedülálló eseményt érdemes rendszeressé tenni és igazodási pontként viszonyulni hozzá a jövőben, hiszen a fejlődés ma már nemcsak a sportolóknál, hanem edzőknél és sportvezetőknél is alapkövetelmény.
Az első előadás a békéscsabai születésű dr. Baji Balázsé volt, világbajnoki bronzérmes gátfutónk – aki már a Nemzeti Sportügynökség Zrt. sportszakmai és sportstratégiai vezérigazgató-helyetteseként tevékenykedik – egy lélekemelő videóval nyitott, amely az elmúlt hónapban rendezett budapesti atlétikai világbajnokság legszebb és legemlékezetesebb jeleneteit foglalta össze. Baji prezentálta a nagy sikerű vb szervezési folyamatait, stratégiáit, célkitűzéseit, valamint rövid- és várható hosszú távú hatásait is.
Őt kollégája, dr. Sáfár Sándor követte a színpadon egy tanulságos 45 perccel, az NSÜ Kiemelt Sportakadémiák és Sportszervezetek Igazgatóságának igazgatója a terhelés és a pihenés modern megközelítését mutatta be empirikus módon.
Az ebédszünet után Mester Gyula, a Szerb Röplabda Szövetség elnöke kapta meg a szót, igaz, csak virtuálisan; az olimpiai bajnok és bronzérmes egykori röplabdázó egy korábban rögzített, tematikus életútinterjú keretében osztotta meg játékos- és sportvezetői karrierjének legfontosabb tanulságait.
Vatai Gabriella, a Magyar Röplabda Szövetség ügyvezető igazgatója is saját példákkal érkezett az örökzöld és egyetemes problémakörnek számító „Sportolói életpályamodell szerepe és jelentősége, avagy jövőkép a sportpályán túli élet kapcsán” topikban, a korábbi válogatott röplabdázó ezek mellett fontos és aktuális adatokat is prezentált a mintegy 130 résztvevőnek.
Märcz Tamás az olimpiai bajnokok és az NSÜ vezetőinek táborát is erősítette a jelenlévők között; a férfi vízilabda-válogatott korábbi szövetségi kapitánya nemcsak saját, hanem nemzetközi tapasztalatokat is feltárt egy szintén állandó kérdésben, azaz „Hogyan kovácsoljunk egyénekből csapatot?”.
Ezt követően Csurka Gergely, a Magyar Úszó Szövetség és a Magyar Vízilabda Szövetség kommunikációs vezetője oldottabb hangulatú, anekdotákkal tarkított, ugyanakkor tanulságos előadásban boncolgatta a sportolói/edzői oldal és a média oldalának viszonyát, valamint a gyakran előforduló és potenciális konfliktushelyzeteket.
Mivel az idei rendezvényen terítékre került a sport mentális szegmense és a pszichológia, egyértelmű volt, hogy az ország legelismertebb szakemberét, dr. Lénárt Ágotát kérjük fel a témában, a Testnevelési Egyetem tanszékvezetője pedig elfogadta meghívásunkat. A sportpszichológus amolyan „gyorstalpalót” adott a bajnoknevelési folyamat részeiből, majd az eseményt megkoronázó kerekasztalbeszélgetés közben folytatta a beszámolóját, ahol Vatai Gabriella, Baji Balázs és Märcz Tamás is csatlakozott hozzá Baran Ádám moderálásával.
Borbola István, a BRSE operatív igazgatójának végszava után annyit mondhatunk: bízunk abban, hogy a zárómottó idén is lehet az, hogy „Jövőre ugyanitt, ugyanekkor.”