Mikus Nina: Nagyon tetszett, amikor bedobtak a mélyvízbe!

A közelmúltban utánpótlás-válogatott centerünk, Mikus Nina is bemutatkozott a felnőtt csapatban, aki az Extraliga rájátszásában már kapott szerepet és ott volt csapatunkkal a DRK Magyar Kupa-döntőn is. A tehetséges röplabdázóval az első lépésekről, a költözésről, az önállósodásról és a tanulás-sportolás egyensúlyáról is beszélgettünk.

Mikor és hogyan kerültél kapcsolatba a röplabdával?
Negyedikes voltam, amikor először elmentem egy edzésre Gödöllőn. Testnevelésórára eljött egy edző, és akiknek jók voltak az adottságai, azoknak adott egy papírt, hogy alkalmasak lehetnek a röplabdára. Előtte jó pár évig táncoltam, aztán ezeket párhuzamosan csináltam, de eljött az idő, amikor döntenem kellett, én pedig a röplabdát választottam.

Miért pont erre voksoltál?
Nagyon élveztem az elejétől kezdve, izgalmas volt, jó közösséggel és rendes edzőkkel. Először Horváth Kristóf edzett, majd Tompa Brigitta, végül Winhardt Oszkár.

Hogy jött a békéscsabai váltás, milyen előzményei voltak?
2022-ben megkeresett Nagy Attila, hogy lenne-e kedvem itt folytatni. Júniusban eljöttem egy próbaedzésre, és bár arra számítottam, hogy ez a saját korosztályommal lesz, nem így történt. Molcsányi Ritáékkal edzhettem, egyből bedobtak a mélyvízbe, és nagyon tetszett, úgyhogy belevágtam és augusztusban ideköltöztem.

Mikor jött el az a felismerés, hogy a röplabda a te esetedben több is lehet, mint iskola utáni tevékenység?
Talán az első válogatott meghívómnál, amikor még Gödöllőn játszottam. Végül az edzőtábor után nem kerültem be a szűkített keretbe, szóval ténylegesen akkor vált komollyá, amikor Békéscsabára kerültem.

Hogyan tudtad eleinte összeegyeztetni a röplabdát és a tanulmányaidat? Volt-e ebben változás azután, hogy Békéscsabára kerültél?
Gödöllőn nem voltak reggeli, csak délutáni edzések. Békéscsabán eleinte nehéz is volt megszokni, hogy korán reggel már van edzés, utána iskola, majd délután tanulás, este pedig megint edzés. Bár személy szerint szeretem a késői tréningeket, mert így előtte van időm tanulni.

Milyen volt megszokni a kollégiumi életet?
Izgalmas, de nagyon szeretem, a szobatársam az egyik legjobb barátnőm és élvezem az együtt lakást. Nem volt egyszerű hirtelen önállósodni és mindent magamtól megoldani, de viszonylag hamar belejöttem.

Ugorjunk kicsit az időben: a szezonban már nem csak próbaedzésen vettél részt a felnőtt csapatnál, hiszen felhívtak, sőt meccsen is bemutatkoztál. Hogyan élted meg ezeket a pillanatokat?
Iszonyatosan izgalmas volt és én magam is izgultam. Mielőtt Tóth Gábor először becserélt, azt hittem, hogy nyitással fogok kezdeni, aztán ez szerencsére nem így történt, mert a nyitás nem tartozik a kedvenceim közé. Ezzel szemben egyből a hálónál lehettem, ami még izgalmasabbá tette a dolgot. Hatalmas lehetőséget jelentett, közben a többiek biztattak, nyugtattak, de egyébként is hihetetlenül befogadók és kedvesek voltak.

Milyen hangulatban telt az első edzés?
Remek volt, és rendkívül színvonalas, szóval nagyon jól éreztem magam ott is.

Bodnár Dorottya sajnálatos sérülése révén az is elképzelhető, hogy az idény végéig az extraligás csapattal maradsz?
Erről konkrétan még nem beszéltünk, az biztos, hogy a hétvégén megyek Kaposvárra, de például szerdán az NB I-es meccsen is ott voltam.

Hogy bírod ezt a kettős, sőt az iskolával együtt hármas terhelést?
Na igen, nem egyszerű, de szerintem a helyzethez képest jól bírom. Ami egy kicsit szokatlan még, az a két csapat edzése közötti eltérés, egyik nap itt vagyok, másik nap ott. Más a menet, más a sebesség, ezt még meg kell szoknom. De nagyon sokat tanulok a felnőtt csapatnál, természetesen főleg a centerekre figyelek és a blokktechnikát próbálom tőlük ellesni.

Vannak még céljaid a szezon hátralevő részére?
Szeretném kihozni magamból a maximumot, minél többet fejlődni és tanulni a lányoktól, illetve Gábortól is. Ezen túl természetesen sikerrel venni az elődöntőt és bejutni a bajnoki döntőbe.

Mi a helyzet a hosszú távú célokkal?
Addig szeretném űzni ezt a sportot, a lehető legmagasabb szinten, amíg csak lehet, mellette pedig szeretnék egyetemre is járni. Itt még nincs konkrét elképzelésem, sok minden érdekel, például a pszichológia, a sportszervezés, de a divat is.

Vannak példaképeid?
A szüleim, illetve a török center, Zehra Günes, őket nagyon nagyra tartom.